A gyémánt a természet egyik csodája, tiszta kristályos szén, amely a Föld mélyében keletkezett évmilliókkal ezelőtt. Az emberek kb. 4000 évvel ezelőtt fedezték fel Indiában, azóta is a legkeményebb természetes anyagként ismert, az örökkévalóság szimbóluma.

De nem csak az örökkévalóságé! Az idők során és kultúránként rengeteg fogalom társult a nevéhez. Szimbóluma volt például a villámnak, a sebezhetetlenségnek, valamint varázserőt és gyógyító képességet egyaránt tulajdonítottak neki.

A gyémánt ógörög neve adamas, a legtöbb európai nyelvben ez él tovább különféle változatokban: pl. latin: adimantem, angol: diamond, francia/német: diamant.

A gyémánt a tiszta szén kristályosodott formája. Tetraéderes formában a szénatomok a legerősebb kémiai kötésben kapcsolódnak egymáshoz. Hogy gyémánt jöjjön létre, legalább 55000 atm. nyomás és 1400 °C szükséges. Ezek a feltételek bizonyos esetekben a földkéreg alatt 100-200 km mélységben alakulhatnak ki, ami ideális környezet a gyémánt születéséhez.

A földön a legkeményebb ismert természetes anyag a gyémánt. Csiszolás révén jön létre ez a drágakő, amely képes a befogadott fény csaknem 100%-át visszatükrözni. A teljesen tiszta gyémánt a fény teljes színskáláját tükrözi vissza, ezzel szemben a színes gyémánt elnyeli a színskála egyik tartományát, és ez határozza meg a színét. Ha a kristályrácsba fém vagy egyéb atomok épülnek be, akkor alakul ki a színes gyémánt.

Kémiai értelemben véve a gyémánt a legegyszerűbb minden drágakő között. Bármennyire is nehezen hihető, tulajdonképpen ugyanaz az anyag, amely koromként borítja egy üveggömb belsejét egy gyertya elégetése után, vagy az, amelyet ceruzák belében használnak (grafit). A gyémánt ezektől kristályos alakjában különbözik, és ebből erednek azok a kívánatos tulajdonságai, amelyek olyan nagy értékűvé teszik: például keménysége, amelytől felülmúlhatatlanul tartós, ragyogó és tüzes lesz.

Bár a gyémánt a legkeményebb természetes anyag, mégis kicsorbulhat, vagy eltörhet, ha keményen ütnek rá bizonyos szögekből, és ha a karimát - a gyémánt kerületét alkotó élt - túlságosan vékonyra csiszolják. Viszont képtelenség megkarcolni.

A fehér, vagyis színtelen gyémántok a legismertebbek, de a gyémánt a szivárvány minden színében előfordul.

Mohs:10.

Híres gyémántok

Cullinan gyémánt

A 3106 karátos, kékesfehér kő értéke felbecsülhetetlen. Állítólag ez a legnagyobb gyémánt a Földön, amit valaha találtak. 1905-ben bukkantak a nyomára Dél-Afrikában a Thomas Cullinan által felfedezett gyémántbányában, róla kapta a nevét. Két búr tábornok vásárolta meg, hogy VII. Edward angol királynak ajándékozzák születésnapjára. A kő egyszerű postai küldeményként szerencsésen megérkezett Angliába, míg a - megtévesztésül - detektívek hadával őriztetett másolatot ellopták a hajóról. A király koronájával együtt lefényképeztette, és egy bank páncélszekrényében őriztette a követ, amelynek csiszolása nyolc hónapig tartott. A legnagyobb darab az angol királynő jogarába van belefoglalva, a második legnagyobb a királyi koronát díszíti, a továbbiak pedig a Koh-i-noor nevű gyémánttal együtt az angol királynő koronáját ékesítik. A többi kő is az angol koronakincsek közé tartozik.

Régens vagy más néven Pitt

A világ egyik legszebben megmunkált gyémántja. Nyersen 410 karát súlyú. Indiából származik. A legenda szerint egy rabszolga találta, aki annyira féltette, hogy lábszárát is képes volt megsebesíteni érte: a sebbe rejtette a drágakövet. Szabadsága fejében egy matróznak adta, de az becsapta és megölte őt, a gyémántot pedig eladta. Ám mivel "ebül szerzett jószág ebül vész el", a matróz számára nem hozott semmi jót ez a drága kincs: az árát elverte, végül pedig bánatában felakasztotta magát. 1717-ben az orleans-i herceg vette meg. A francia királyok kalapját díszítette, de a francia forradalom alatt, 1792-ben ellopták. Egy névtelen levél alapján a Champs Elysées (Párizs egyik leghíresebb körútja) fasorában elásva találtak rá. A tolvajokat hiába keresték. 1804-ben egy pénzhamisító banda tagja elmondta a rablás néhány részletét, de az egész történetet már sosem fogjuk megismerni. Később Napóleon a kardmarkolatába foglaltatta. A waterlooi csata után egy ideig azt hitték, a porosz hadizsákmány része lett, de tévedtek. A gyémánt ma is francia tulajdon: a párizsi Louvre-ban őrzik.

 
Orlov vagy más néven amszterdami

250 karátos gyémánt. Indiából származik, ahol egy templomi szobor szeme volt. Később egy ideig Nadír perzsa sah trónját ékesítette, de elrabolták tőle. 1772-ben Amszterdamban vásárolta meg Nagy Katalin számára a cárnő kegyence, Grigorij Orlov. Az asszony a koronájába foglaltatta, és szerelméről nevezte el a követ, de hamarosan kiábrándult az ajándékozóból. A gyémánt később a cári jogart díszítette. A második világháború utáni szovjet kormány azt állította, hogy az Orlov a koronaékszerekkel együtt a Kremlben látható: sokak szerint viszont a kiállított tárgy csak másolat volt, az eredetit 1920-ban Szentpétervárról külföldre menekítették. Aztán visszakerült, de 1932-ben kalandos körülmények között, a jogarból kiszedve újra Nyugat-Európába csempészték az Orlovot. Hogy jelenleg hol van, senki sem tudja.

Koh-i-noor gyémánt

Ez egy 106 karátos csoda, a világ legrégebben felfedezett gyémántja: időszámításunk előtt találták Indiában. A hiedelem szerint 1304 óta, amikor először elrabolták, szerencsétlenséget, romlást hoz tulajdonosaira. Réges-régen a mogulok kezébe került. 1739-ben Nadír perzsa sah leigázta a mogulokat: elfoglalta Delhi városát, megerősítette Mohamed sah hatalmát. De a gyémántot mindenáron meg akarta szerezni tőle. Mohamed egyik csalfa asszonya elárulta, hogy ura a turbánjában viseli, amit sosem vesz le. Nadír elutazásakor fényes ünnepséget rendezett. Búcsúzáskor megkérte Mohamedet, hogy örök barátságuk jeléül cseréljenek turbánt. Ő természetesen szíves-örömest, könnyű lélekkel megvált igazgyöngyökkel díszített fejedelmi fejdíszétől, Mohamed azonban a megdöbbenéstől szóhoz sem jutott. Nadír remegő kézzel bontogatta a turbánt: fonatainak végső csavarodásaiban (innen kapta a gyémánt a nevét) rálelt a kincsre. Ám neki is balszerencsét hozott: birodalma néhány év múlva összeomlott. A Koh-i-noor későbbi tulajdonosai is szerencsétlenül jártak: Suja sahot megfosztották hatalmától, menekülnie kellett. Runszit Szing, vagyis a lahori király udvarában élt, aki 1813-ban erőszakkal elvette tőle kincsét. 1851-ben az East India Company Viktória királynőnek ajándékozta az értékes gyémántot, aki - mivel hitt a legendában: miszerint a Koh-i-noor csak férfiaknak hoz szerencsétlenséget - végrendeletében kikötötte, hogy a gyémántot férfi uralkodó nem, csakis annak felesége örökölheti. Akaratát tiszteletben tartva a követ 1937-ben VI. György király feleségének koronájába foglalták.

/td>

 
Dél-Afrika csillaga

A 86 karátos gyémántot 1869-ben Dél-Afrikában, a Sandfontein farmon találta egy Schwarzboy nevű marhapásztor, amikor dühében gyökerestül kitépte azt a bokrot, amely megsebezte. Egy ideig talizmánként hordta, de elfogta a félelem, hogy szerencsétlenséget hoz számára, és elvitte a helyi varázslóhoz, akitől azonnal megvette egy Niekerk nevű kereskedő, teljes vagyonát felajánlva a kőért: természetesen pontosan tudta, hogy élete üzletét ütötte nyélbe. Lord Dudley némi csiszolás után már 25000 fontért vásárolta a követ, és elnevezte "Dél-Afrika csillagá"-nak. Dél-Afrikában, persze, ennek hatására azonnal kitört a gyémántláz. 1896-ban viszont az ékszer eltűnt, s csak három évvel később került elő. Kiderült, hogy Lord Dudley tolvaj unokaöccse ennyi ideig próbálkozott, hogy túladjon rajta, ám hiába, mert zsákmánya túl ismert volt ahhoz, hogy megvegyék. A tolvaj végül felajánlotta a lordnak, hogy 50000 dollárért visszavásárolhatja kincsét. Az arisztokrata beleegyezett, de természetesen azonnal riasztotta a rendőrséget, akik elfogták a "kedves" rokont és Dél-Afrika csillagát visszaadták Lord Dudley-nak. Jelenleg azonban nem tudni, hol van a gyémánt.