A Sinai-félsziget türkiszbányáit már az egyiptomiak művelték. Igen nagyra becsült kő volt a középkorban is; különféle csodálatos erővel ruházták fel s azt a tulajdonságát, hogy némelyik türkisz idővel megfakul, vagy megzöldül, szintén különféle babonákkal magyarázták. A türkisz még ma is kedvelt kő, de különösen divatos és keresett volt a biedermeier-korban. A keleti népek szintén nagyon kedvelik; a nagyobb kövekbe alakokat, vagy a koránból vett mondatokat vésnek s azután a mélyedéseket arannyal töltik ki. Minden arab hord az ujján egy kis türkiszkövet, esetleg csak egész olcsó ónfoglalatban, mert meggyőződése szerint a kis türkiszkő fogja szerencséjét meghozni. A régi mexikóiak szintén nagyra becsülték és Észak-Mexikó őslakóinak valószínűleg a türkisz volt a "chalchihuitl" nevű drágakövük.

Európába a türkisz keletről, Perzsiából, Arábiából, a Sinai-félszigetről Törökországon keresztül került.

A türkisz színe nem mindig tiszta kék, gyakoriabbak a szürkés és kékeszöldszínű kövek. Ez utóbbiak jóval kisebb értékűek. A legkedveltebb és legkeresettebb az égkékszínű türkisz. A türkisz értéke színétől és nagyságától függ. Legértékesebb az egyenletesen színezett, égkékszínű kő.

A türkisz előfordulása. A legrégebben ismert türkiszlelőhelyek a Sinai-félsziget nyugati partvidékén terülnek el. A sinai bányák feledésbe merülése után és az amerikai bányák felfedezése előtt, csak Perzsia szolgáltatta a türkiszt, mégpedig elsőrendű minőségben. A perzsa türkisz annyira kiváló, hogy ma is minden elsőrendű türkiszt, tekintet nélkül a helyére, "perzsa türkisz"-nek neveznek. A perzsa jelző tehát sok esetben nem a kő származását, hanem kiváló minőségét jelenti.

A perzsa türkiszek között gyakran igen szép sötét színűek is akadnak, a legnagyobb részük inkább világoskék vagy zöldeskék. A szín elég tartós. A legszebb perzsa türkiszek a perzsa sah kincseskamrájában vannak. Egy 2 hüvelyk hosszú, szívalakú perzsa türkiszt, amelyre a koránból vett mondás van arannyal vésve, ma a bécsi természetrajzi múzeumban őriznek. A kő I. FERENC JÓZSEF birtokában volt, akinek azt a perzsa sah ajándékozta.

Északamerikai Egyesült-Államok. A legjelentősebb türkisz előfordulások, amelyeket már az őslakók ismertek, s amelyek még ma is a legfontosabbak, Újmexikó területén vannak. Ezek a bányák adták az északmexikóiak annyira becsült "chalchihuitl" kövét.  

Mohs:6.