Az opálok egyes változatai főleg színben, átlátszóságban, színjátékban különböznek egymástól, s némelyiknek olyan szép színe és színjátéka van, hogy a legelsőrangú drágakövek közé sorolható. Ezek a nemesopálok, amelyek közé a tulajdonképpeni értelemben vett nemesopál és a tűzopál tartozik.

A nemesopálnak üvegfénye van, amit a csiszolás és fényezés nagy mértékben emel. Az opálok ritkán teljesen átlátszóak, mint pl. az üvegopál (hialit). A többiek félig átlátszók, vagy áttetszők, vagy teljesen átlátszatlanok. A nemesopál legtöbbnyire csak áttetsző, vagy csak félig átlátszó.

A nemesopált drágakővé az a gyönyörű színjáték avatja, amely az opál saját színéhez hozzájárulva, páratlan színhatást idéz elő. Az alapszín legtöbbnyire fehér, de lehet kék, zöld, sárga, vörös, barna, sőt fekete is. Az alapszínből különböző színű foltok, úgynevezett lángok válnak ki, amelyek vörös, sárga, kék, ibolya, zöld színben izzanak. Ezek a foltok gyakran éles határúak s mozaikszerűen helyezkednek egymás mellé, máskor pedig határ nélkül, lágyan olvadnak egymásba.

A nemesopál csillogó színjátékát különbözőképen magyarázták. A legtöbben az opál belsejében levő apró repedéseken létrejövő fényirizálásra vezették vissza. A nemesopálok csoportosítása a színjáték erősségén, a kő színén és átlátszóságán alapszik

A legszebb opálok a magyar opálok voltak,  manapság a leghíresebb az ausztráliai opál. Miután felfedezték, piacot kellett teremteni, ez pedig csak a kő agyondicsérésével és a régi elterjedt babona megcáfolásával volt lehetséges. Noha a magyar nemesopált sem szépségben, sem minőségben semmi más földrész opálja nem szárnyalja túl, tüzes színjátékával pedig éppen vetélytárs nélkül áll. Ma - sajnos - ez a pompás drágakő már nem nekünk terem, de a bányák jórészt ki is merültek.

A nemesopálnak kiváló szépsége mellett az a hátrányos tulajdonsága van, hogy nem elég kemény. Mivel az opál könnyen törik, opáljainkat lehetőleg védjük az ütéstől; arra is vigyázzunk, hogy hirtelen nagy hőváltozás ne érje. Ha idővel kiszáradás folytán veszítene színjátékából, nedvesség hozzájuttatásával lehet rajta segíteni s ezért nyers burgonya belsejébe szokták helyezni.

A nemesopál értéke igen változó, mert rendkívül nagy mértékben függ a kő minőségétől. Minél szebb és élénkebb a kő színjátéka, annál nagyobb az értéke. Az érték a kő nagyságával nagy mértékben emelkedik. Kiváló szépségű kövek értéke a gyémántét is eléri.

A nemesopál előfordulása. A legszebb nemesopál hazája Magyarország. SCHMIDT SÁNDOR a drágakövekről szóló ismert munkájában nagy elragadtatással ír a magyar nemesopál szépségéről és sajnálattal említi, hogy miért nem választottuk nemzeti drágakövünknek, mikor erre szépségénél és lelőhelyénél fogva igazán méltó lett volna.

A magyar nemesopált már több száz évvel ezelőtt bányászták. A középkorban Konstantinápolyon keresztül került Európába, ezért keleti opálnak is nevezték. Hívták még firmamentumkőnek is, gyönyörű szivárványszínei miatt; elementumkőnek pedig azért, mert azt hitték, hogy egy elemből áll. SCHMIDT SÁNDOR valószínűnek tartja, hogy az ókorban szerepelt nemesopálok is Magyarországról származtak.

A magyarországi nemesopál területe Vörösvágástól északra Opálhegy (Zamutov), Vörösvágás (Cervenica), Huviz, Tölgyed (Dubiné), Aranybánya (Zlatá Ba na) községek és Simonka hegy között húzódik. A terület legnagyobb része Sáros megyében van s csak Opálbánya környéke esik Zemplén megyére. Az opál túlnyomólag a tuffák üregeiben és hasadékaiban fordul elő.

A magyar nemesopált áttetsző tejes alapon piros, zöld és ibolyáskék élénk színjáték jellemzi. Ezek a piros, zöld és kék színben pompázó kövek túlszárnyalják még a legszebb ausztráliai köveket is, amelyeknek a színjátékában csak két szín vesz részt: zöld és piros, a kék nélkül, vagy zöld és kék, a piros nélkül.

A híres, szép nemesopálok egyikét a bécsi Naturhistorisches Museum-ban őrzik. Ez egy kissé ékalakú, nyers kő, amelynek hossza 12.5 cm, szélessége 5.75 cm, magassága 1.15-6.9 cm, súlya 600 g. 1770 körül találták és a bécsi ékszerészek 700.000 forintra becsülték. Bécsben még a koronakincsek között is van egy pompás, tyúktojás nagyságú, 607 g súlyú, csiszolt nemes opal.

Ausztrália. Ma a világ opálszükségletét jórészben Ausztrália látja el. 1877-ben fedezték fel Új-Dél-Walesban a nemesopált s rövid idő múlva mindenütt megjelent a drágakőpiacon. Minősége a magyar nemes opálétól eltérő. Az ausztráliai nemesopál alapszíne kissé sárgás, színjátékában pedig többnyire csak két szín vesz részt s a foltok rendesen nem éles határvonalúak, hanem egymásba olvadnak. Gyakran az egész kövön keresztül csak egy szín lángol. Igen érdekes különlegessége az ausztráliai nemesopálnak a ma annyira kedvelt fekete opál.

A nemesopál lelőhelyei Új-Dél-Wales, Queensland és Dél-Ausztráliában terülnek el.

Az 1853 óta ismeretes mexikói opálterületek, Queretaro államban. San Juan del Rio-tól északnyugatra, Esperanza mellett vannak. Mexikó jellegzetes opálja a sárgás- és vörösszínű tűzopál.

Mohs:7.