Az Ametisztet drágakőként, amulettként és ékkőként tartják számon. Legrégebbi felhasználását tekintve az ittasságtól óvta meg tulajdonosát. Az Ametiszt szó a görög amethystos szóból ered, jelentése: ’nem részegítő’. A görög és római bölcsek ennek tudatában Ametisztet dobtak borral megtöltött poharukba, hogy így semlegesítsék az alkohol hatását.

Az Ametiszt története régre nyúlik vissza számos, vallással összeköthető vonatkozással. Az egyiptomi Halottak Könyvében útmutatást találunk arra, hogyan helyezzük a szív alakú Ametiszt követ az elhunyt testére – úgy tartották, ez a különleges forma segíti a békés átmenetet a következő királyságba. A keresztény vallásban, különösen a Római- Katolikus vallás esetében, az Ametisztet a tisztaság kövének tartották, ezért a papok ezt a követ hagyományosan a gyűrűjükbe foglalva viselték. A Buddhizmusban is szerepet kapott az Ametiszt, igen sokszor használják a követ a buddhista imádság gyöngysor készítésekor, legfőképpen Tibetben.  

A babilóniai varázslók hite szerint az Ametiszt védelmezte tulajdonosát az boszorkányságtól és sikerrel, jó szerencsével ajándékozta meg birtokosát. Sokáig azt tartották, a kő az univerzum rejtett ismereteinek mélyebb megértéséhez is hozzájárul.

Egy időben, Kínában, bírósági perben érintetteknek adtak kölcsön Ametisztet, mert azt gondolták, a kő bevonzza a kívánt eredményt és a jövőbeli pozitív kilátásokat. Az Ametiszt különösen népszerűvé vált a 15. században, amikor azt katonák viselték amulett gyanánt: a kő nem csak a sérülések és a halál ellen biztosított védelmet, de az ördögi szellemeket is távol tartotta.

A Kristálykvarc az a kő, amit Ametisztnek hívunk. Színe a világostól a sötét liláig terjed. A sötétebb színű kövek az értékesebbek, egy időben még a gyémántnál is becsesebbnek számítottak. Az Ametiszt a Citrin tulajdonságait is magában hordozza. A természetben hő hatására az Ametiszt és a Citrin párosításából Ametrin jön létre, mely rendkívül kevés helyen található meg a világban. Léteztek olyan drágakő kereskedők, akik mesterségesen hevítették az Ametisztet, mely így részlegesen vagy teljesen sárga színűvé változott és a követ Ametrinként vagy Citrinként értékesítették. A követ gyönyörű zöld színűvé is hevíthetjük, ekkor kapjuk meg a ’zöld Ametisztet’. Bár ezt az eljárást sokan elítélik, időnként még napjainkban is alkalmazzák.

Az Ametisztet Brazíliában, Uruguayban, Bolíviában és Argentínában, valamint néhány afrikai országban bányásszák. Általában nagyobb darabokat Dél-Amerikában találunk, bár Afrikában nagyobb a kereslet a mélyebb színű, kisebb kövek iránt. A sötétebb színű Ametisztet kisebb méretben, Ausztráliában is megtalálhatjuk.

Mohs: 7.