"Értékük nem függ kormányoktól és jegybankoktól, se manipulált kamatoktól és eltérített árfolyamoktól. Sokkal inkább múlik egyediségükön, vagy a beléjük vetett bizalmon. Igaz, a kiválasztásukhoz olykor szakértő segítségére lehet szükség.

Egy apró gyémánt csupán borsónyi, de minőségétől függően mégis 7-8 millió forintot ér. Drága és drágul. Az elmúlt 50 évben átlagosan 14,5 százalékos éves hozammal örvendeztette meg a gyémánt azokat, akik bizalmat szavaztak neki. A befektetési környezet egyértelműen kedvező - mondja Arik Herman, az izraeli hátterű Caprice Magyarország gyémántkereskedő cég alapító-tulajdonosa. A kereslet nő: a világgazdaság erősödésével nő az ipari felhasználás (például fúrófejek). Robbanásszerű növekedés várható a lakossági vásárlások területén is. Míg száz éve Amerikában az eljegyzéseknek csak 5 százalékához vettek brillgyűrűt, ma ez az arány - a legnagyobb gyémántkitermelő Dél-Afrikai DeBeers társaság marketingmunkájának köszönhetően - 86 százalékos. Jelenleg Kína még csak a világpiaci kereslet 1-2 százalékát adja, de évente harmadával nő. Érdemes belegondolni, mit jelenthet a következő évtizedekben egy, a tengerentúlihoz hasonló ráta. Közben a kínálat stagnál: az elmúlt 20 évben nem találtak nagyobb gyémántmezőket,egy-egy bánya beindítása ráadásul átlagosan hat évig tart.

A GYÉMÁNT ÁRFOLYAMA

A drágakő árfolyama - az eddigi tapasztalatok szerint - kisebb mértékben ingadozik, mint a rizikósabb devizáké és részvényeké. Árát kizárólag a kereskedelem határozza meg. Nincs például csak „papíron” létező, azaz nem fizikai gyémánt alapú spekuláció. Egységes világpiaci ára sincs, mint amilyet mondjuk az arany esetén napról napra publikálnak Londonban. Nem is lehet: súly (1 karát = 0,2 gramm), tisztaság, szín és csiszolás alapján rengeteg formája létezik. Egységes piac híján kereskedői hálózatokon belül adják-veszik. Ezért mindenképpen fontos, hogy szakértői segítséggel, megbízható forrásból és nemzetközi igazolással (certifikát) vásároljunk."

Haszon 2014/4